KDE grafikus felület

5.34. Memóriainformáció

Ez a modul a memória pillanatnyi felhasználásáról tájékoztat. Az adatok folyamatosan frissülnek és nagy szolgálatot tehetnek bizonyos alkalmazások szűk keresztmetszetének meghatározásánál.

5.34.1. A memória fajtái

Fontos megérteni az adatok értelmezéséhez, hogy kétfajta "memória" áll az operációs rendszer és a benne futó programok rendelkezésére.

Az első típus a fizikai memória. Ez a fajta memória a számítógép elektronikus memóriaegységeiben található, gyakran használatos rövidítéssel RAM-nak is nevezik (Random Access Memory), a gép fizikai részének tekinthető.

A memória másik típusa a virtuális vagy lapozási (swap) memória. Ez lényegében egy lefoglalt részt jelent valamelyik merevlemezes egységen. Az operációs rendszer fenntart egy üres helyet a merevlemezes egységeken "lapozási területnek", melyet akkor fog virtuális memóriaként használni, ha szűkében van a fizikai memóriának. A lapozási memória kifejezés arra utal, hogy itt olyan memóriaterületek másolatát fogja tárolni a rendszer, amelyekre feltételezhetően egy bizonyos ideig nem fog használni egyetlen folyamat sem. Az operációs rendszer a felszabadult fizikai memóriát ezután szabadon használhatja egy darabig. Később, ha szükség lesz a lemezre kirakott részre, újból visszatölti a fizikai memóriába. Természetesen ez a virtuális memória lényegesen lassabb, mint a fizikai, ezért a rendszer igyekszik az adatokat (különösen a gyakran használtakat) a fizikai memóriában tartani.

Az összes elérhető memória a fizikai és a virtuális memória méretének az összege.

5.34.2. Memóriainformációs modul

Ez az ablak egy felső és egy alsó részre bomlik.

A felső részben az összes fizikai és az összes szabad fizikai memória mennyisége látszik, továbbá a megosztott és a puffermemória mérete.

Mind a négy esetben ki van jelezve bájtban és megabájtban is a mennyiség értéke (1 megabájt = kicsit több mint 1000000 bájt).

Az alsó részben három grafikon látszik:

A zöld színű terület a szabad, a piros a foglalt memóriát mutatja.

Tipp

Az egyes memóriarészek pontos értékére általában nincs szükség, ráadásul folyamatosan változnak. Legtöbbször elég a fő tendenciákat figyelni.

Van-e elegendő szabad memória (zöld színű terület)? Ha nincs, akkor növelje meg a virtuális vagy a fizikai memória méretét.

Ha a gép túl lassúnak tűnik: betelt-e a fizikai memória és folyamatosan "kerreg-e" a merevlemez? Ha igen, akkor túl kevés a fizikai memória, és a gép megnövekedett mértékben használja a lényegesen lassabb virtuális memóriát a gyakran használt adatokhoz is. Ha több fizikai memóriát tud helyezni a gépbe, akkor a gép válaszidői is javulni fognak.

5.34.3. A szekció szerzője

Michael McBride